Hármas ünnepet ült november 19-én kerületünk oktatási, nevelési ágazata: átadták a színes diplomákat, a felsőoktatási ösztöndíjakat, valamint a Gyermekekért díjat, amelyben idén Vida Andrea, a Százszorszép Óvoda óvodapedagógusa részesült.
A megjelent díjazottakat és kísérőiket Ötvös Zoltán, a Humánszolgáltatási Igazgatóság vezetője köszöntötte, aki első szavaival a hármas ünnep állandó mottójaként Vörösmarty Mihály szavait idézte: „A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz”.
– A rendezvény alkalom arra, hogy köszönetet mondjunk a felnövekvő generációkért tevékenykedő pedagógusoknak, és segítséget nyújtsunk a jövő értelmiségének – hangsúlyozta beszédében Ötvös Zoltán.
A közös díjátadón ezúttal öt, ötven, hatvan, hatvanöt, illetve hetven évvel ezelőtt diplomázott, kerületünkben élő pedagógust és harminckét, felsőoktatásban tanuló diákot köszöntöttek. Aranyoklevelet Benkő Gabriella, gyémántot Szőcs Ferencné, vasdiplomát Borsodi Jánosné és Zarnóczai Sándorné, rubinoklevelet pedig a hetven évvel ezelőtt diplomát szerzett Strezeniczky Mihályné vehetett át Őrsi Gergely polgármestertől.
Gyermekekért díjban az önkormányzat minden évben egy olyan személyt részesít, aki elhivatottan és a maga területén példamutatóan dolgozik a gyerekek testi, lelki, szellemi fejlődéséért és jólétéért. Fokozottan igaz ez a megállapítás az idei év kitüntetettjére, Vida Andrea óvónőre, aki nemcsak a Százszorszép Óvodában rábízott kisgyermekek harmonikus fejlődéséért tesz meg mindent nap mint nap, hanem egy borsodi kis óvoda többnyire halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeit is hosszú évek óta támogatja.
„Boldog vagyok és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy megkaptam a Gyermekekért díjat – nyilatkozta érdeklődésünkre Andrea, aki 2014 óta dolgozik a Százszorszép Óvodában. – Én beleszülettem ebbe a hivatásba, hiszen édesanyám és három nagynéném is óvónőként dolgozott. Az iskola, ahová jártam, szemben volt édesanyám munkahelyével, így mindennap iskola után átmentem hozzá, segítettem, amiben tudtam, és igyekeztem ellesni a szakma csínját-bínját. Nagyon tetszett az óvodai élet, nem volt kérdés, hogy én is ezt a pályát fogom választani. Hivatásunk alapja a gyerekek szeretete, és ez kölcsönös: nem tudok annál szebbet elképzelni, mint amikor reggelente a gyerekek sorban a nyakamba ugranak! Érezni a szeretetüket és látni a fejlődésüket – ez számomra mindennél többet ér. Mindig nagy örömmel tölt el, amikor régi óvodásaim visszajönnek és mesélnek. Vannak köztük iskolások, de már felnőttek is, akikkel rendszeresen találkozom.”
Vida Andrea 2009 óta karácsonyi ajándékokkal, egyéb adományokkal és programokkal támogatja Boldogkőújfalu (elsősorban gyermek) lakóit. – Volt egy nagyon kedves barátnőm, kolléganőm, aki a szomszédos Boldogkőváraljáról származott, és amikor beteg lett, hazaköltözött. Vele kezdtem ezt a tevékenységet. Gyakran meglátogattam, és ott kerültem kapcsolatba a boldogkőújfalui óvoda vezetőjével. Láttam, milyen nehéz körülmények között élnek az ottani családok, ezért kértem beleegyezését abba, hogy karácsonyra az óvodásoknak névre szóló kis ajándékcsomagokat vigyünk. Ehhez gyerekeket hívtam segítségül; azért is, hogy ne csak kapni, de adni is megtanuljanak. Elkészítettük a csomagokat, lementünk a faluba, és kis játék, kis műsor kíséretében átadtuk az ajándékokat – és ez azóta is minden évben így van. Azt látom, hogy az ajándékok elkészítése és átadása, illetve a személyes találkozás minden gyereknek – ajándékozónak és ajándékozottnak – egyaránt meghatározó élmény. A mieink azt is megtapasztalják ilyenkor, hogy a falubeli gyerekek egészen más körülmények között nőnek fel, és ez megérinti őket. Sokan közülük szívesen visszajárnak, sőt mennének többször is. Jó látni, milyen természetességgel oldódnak fel a számukra szokatlan környezetben, és kezdenek játszani, barátkozni a helyi gyerekekkel, miközben – észrevétlenül – sokat tanulnak az elfogadásról és az adás öröméről. Idén 117 csomag gyűlt össze, amelyben a legkisebbeknek (újszülöttől óvodásig) szóló kis meglepetések, ajándékok lapulnak.
Nem tudnám hitvallásomat pontosabban megfogalmazni Benedek Elek négy gyönyörű soránál, ami sírján is olvasható:
„Jézus tanítványa voltam:
Gyermekekhez lehajoltam.
A szívemhez felemeltem:
Szeretetre így neveltem.”
Péter Zsuzsanna
Részlet Sztasákné Hellinger Mónika Facebook-bejegyzéséből, aki Vida Andreához csatlakozva szintén rendszeresen segít rászoruló családoknak
„Különleges példa lehet mindannyiunk számára, hogy van egy kedves óvó néni, Andi néni, aki már 17 éve patronálja ebben a faluban a gyerekeket, családokat. Hozzá tudunk mindig kapcsolódni a segítésben, mellette biztosan jól és az éppen aktuális szükségletekre reagálunk. Andi generációkat látott már ott felnőni, igazán érti és érzi a helyiek életét. Jobb és nehezebb időkben is igyekszik jelen lenni támogató szeretetével a családok életében, ez életének egyik fő hivatása.
Felelősségteljes életre próbálja ösztönözni a helyi családokat, és elérhető számukra. Az ő hite, hűsége, szeretete, elkötelezettsége példaértékű. A karácsonyi cipősdoboz-akciótól az egyhetes nyári táboroztatásokig, sok-sok szervezett és spontán létrejött programon át, rendszeresen rengeteg élményt és ajándékot adott, közvetített már a gyerekeknek és családjaiknak. Andi folyamatosan, kitartóan gyűjti, mossa, rendszerezi és viszi az éppen szükséges adományokat névre szólóan a kicsiny kis faluba. Ahogy kiürül a „készlet”, már jönnek a következő felajánlások vagy beszerzések, a körforgásnak nincs vége, újra és újra intézi és továbbítja azt az éppen rászoruló családok számára, enyhítve ezzel a terheiket, gondoskodva róluk.”
