Az ország legsikeresebb búvárklubja feltárásban, kutatásban és a versenysportban is mindig az élen járt. A II. kerületi egyesület októberben ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját.
Az alkalomhoz méltóan a festői környezetű Pál-völgyi kőfejtő adott otthont október 11-én az Amphora Búvár Klub jubileumi ünnepségének, amelyen az egyesület alapításának hatvanadik évfordulójára emlékeztek. Az eseményen Balázs Péter klubelnök köszöntötte a klub régi és új tagjait, a sporttársakat és a támogatókat, majd Őrsi Gergely polgármester – aki Besenyei Zsófia önkormányzati képviselővel együtt vett részt az ünnepségen – köszöntötte a II. kerület egyik legnagyobb taglétszámú klubját. A Varsányi Irén utcai székhelyű egyesület fantasztikusan eseménygazdag hat évtizedéről a szervezetet 36 éven át vezető Pálfi Zoltán tekintett vissza.
Az immár három generációt átölelő Amphora Búvár Klubot néhány lelkes fiatal búvár alapította 1965-ben Marton Árpád elnökletével. A kezdeti évek nehéz körülmények között teltek, főként a Magyar Honvédelmi Szövetség jelentősen támogatott, mintegy negyven búvárklubjának árnyékában, de ahogyan a másik magánalapítású klub, a Delfin is túlélte a kezdeti időszakot, úgy az Amphora is megerősödött az évek során. Ehhez kellett a tagok elszántsága és az, hogy mindenki hozzá tudott tenni valamit a sikerhez. Saját maguk gyártottak légzőautomatát, mivel beszerezni nem lehetett, saját mérnöki tervek alapján maguk üzemeltették a keszonkamrát Hévízen, de a hidraulikus, víz alatti szerszámokat is maguk készítették, Hazay Balázs búvárorvosuk pedig merülési terveket dolgozott ki, így meg tudtak állni saját lábukon. A klub búvármunkákat is vállal, így a megalakulástól fogva eltartja saját magát.
Az első nagy szakmai sikert a Hévízi-tó feltárása hozta meg, az Amphora búvárai fedezték fel és tisztították a forrásbarlangot: 1908 óta azt hitték, hogy a 12 méter mélyen fekvő barlangokból jön fel a víz, de Plózer István és Csávosi Lajos bejutott a forrásfolyosóba, és 38 méteres mélységben megtalálta a forrástermet 1975-ben. Később tíz éven át mintegy tíz búvárral végezték a munkát 100 köbméter iszapot és követ megmozgatva, ami a rossz látási viszonyok és a 40 fok körüli hőmérsékletben nem volt egyszerű feladat. A hévízi munkáról Cousteau kapitány búvárai is beszéltek.
Az ipari munkákat és a kutatásokat professzionális barlangász- és búvárszaktudással és felszerelésekkel végzik, és mindig nagy hangsúlyt fektettek a tagság képzésére.
Az 1970-es években még csak az Adriára jutottak el, majd a 80-as években már a Karib-térség következett, onnantól pedig Thaiföldtől Floridáig bejárták a világot az Amphora búvárai.
A hazai vizek és barangok kutatása mellett részt vettek számos kulturális örökség feltárásában, így a Szent István csatahajó kutatására irányuló expedícióban is.
Az Amphora nemcsak felfedezéseivel, hanem a búvársportban is jeleskedik. Uszonyosúszásban és tájékozódási búvárúszásban Európa- és világbajnoki címeket szereztek, sportolói összesen több mint hetven alkalommal állhattak dobogóra, és a mai napig a sportágak kiemelkedő versenyzői. Nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra és a vizsgáztatásra, valamint búvárüzletük is közkedvelt.
A jubileumi nap a baráti találkozásokról és a közös élmények felelevenítéséről is szólt, miközben az Amphora közössége tisztelettel emlékezik azokra is, akik már nem lehetnek köztük.
SZEG
